Friss információk:

Az útikönyv megjelenése óta történt változásokat ezen az oldalon lehet megtalálni.

Aki többet akar olvasni Albánia turisztikai érekességeiről klikkeljen ide!

Akit érdekelnek Albánia és Koszovó hétköznapjai, olvassa a blogomat itt!

Konzuli információk:

Az Albán Köztársaság kormánya 2003 júniusától eltörölte a vízumkényszert a magyar állampolgárok felé 30 naposnál rövidebb kint tartózkodás esetén. Albániába személyi igazolvánnyal is beléphetünk, és belépéskor nem kell semmilyen adót fizetni. ( Aki Szerbián át utazik, annak kell útlevél! )
A gépjárművek kilépéskor útadót fizetnek, ez 60 napnál rövidebb tartózkodás esetén 2 EURO.
Kutyát bevinni Albániába kutyaútlevéllel lehet, 30 napnál régebbi oltások igazolásával. A határon megnézik az ebet, ha egészséges, akkor be lehet vinni.

Az Albán Köztársaság Nagykövetsége Budapest II. kerületében van a Feketesas utca 3/A. szám alatt. Telefon: 336-10-98
A konzuli hivatal nyitva tartása:
Hétfő-Csütörtök: 10,00-16,00-ig
Péntek: 10,00-14,00-ig
Magyar és albán ünnepnapokon zárva
E-mail: albemb@hu.inter.net

A Tiranai Magyar Nagykövetség címe: Rruga Skanderbeu 16.
Tel: 00-355-422-32-238, 422-34-903
További információk a követség honlapján.

Általános információk Albániáról:

Ez a kis ország a mediterrán térségben, a Balkán-félsziget nyugati szélén fekszik, az Adriai- és Jón-tenger partján. Északról Montenegróval és Koszovóval, délről Görögországgal, keletről pedig Macedóniával határos.

Területe: 28.750 m2, lakossága: 3 millió.
Hivatalos nyelv: albán, de sokan beszélnek olaszul, míg a fiatalok tudnak angolul.
Időeltolódás: nincs Magyarországhoz képest.
Fizetőeszköz: hivatalos pénznem az albán lek, de számos helyen fizethetünk Euroval is. 1 lek = kb. 2,0-2,2 Ft; 1 Euro = kb. 120-130 lek.

Albánia Dunántúl nagyságú területén többféle tájtípus megtalálható. Észak-keleten az Albán-Alpok magasodik, amelynek hegyei déli irányban szelídülnek, az ország közepén síkság terül el. A Jón-tenger partját, a festői szépségű Albán Riviérát szintén hegyek övezik, melyekről csodás kilátás nyílik a partszakasz kis öbleire.
Az albán föld kétharmadát hegyek borítják, legmagasabb csúcsa a Korab (2.764 m). Területének átlagos tengerszint feletti magassága 708 m, amellyel kontinensünk második legnagyobb átlagmagasságú országa.

Éghajlat: Az ország éghajlata a tengerparti síkságokon mediterrán jellegű: forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos tél jellemzi. Májustól megérkezik a forróság és a tenger vize is felmelegszik, amely egészen októberig alkalmas a fürdőzésre. A nyári időszakban 2-3 hónapig is előfordulhat, hogy egyetlen csepp eső sem esik. Napvédő krémek használata igen ajánlott!
A hegyekben -beleértve a tengerparti hegyeket is- az éghajlat kontinentális. A nyári nappalok melegek, az éjszakák viszont hűvösek, akár 10 °C-ra is lehűlhet a levegő. Csapadékra egész évben számítani lehet a hegyvidéki területeken.

Nyaraláshoz júniustól szeptemberig tart a legjobb időszak, míg országjáráshoz inkább az enyhébb hőmérsékletű április-május, illetve szeptember-október hónapokat ajánljuk.

Árak: Albániában az árak nagyjából a magyarországi színvonalon mozognak.
Közbiztonság: Albániában a közbiztonság jó, de tartsuk be mindazokat az óvatossági rendszabályokat, amiket bárhol máshol is.
Higiénia: Albániában semmilyen különleges egészségügyi kockázattal nem kell számolnunk, kötelező oltás nincs. Az általános higiéniai szabályokat tartsuk be és főként a forró nyári időszakban legyünk még körültekintőbbek. Csapvíz fogyasztása nem ajánlott, helyette inkább ásványvizet igyunk.

Utazási információk:

Albánia turizmusa még nem olyan fejlett mint a környező európai országoké. A szállások javarésze szálloda, kempingből csak néhány van, azok se nyújtják amegszokott szolgáltatásokat. A magánszállásokat személyesen adják ki, hiányoznak azok az utazási irodák, amelyek a nyaralók számára szállást közvetítenek ill. kirándulásokat szerveznek. Albániában csak egy ifjúsági szálló van, Tiranában.
Az országban a belső közlekedést elsősorban a buszok és iránytaxit jelentik, amelyek menetrend nélkül közlekednek, és leintésre állnak meg.
A főutak mellett sok helyen barna táblák mutatják az útirányt valamely rajtuk feltüntetett nevezetesség felé. Sajnos se azt nem közlik, hogy milyen messze van a cél - lehet 20-30 km-re is -, se a további útvobnalat, így már az első kereszteződésnél eltévedhetünk. Ezért aztán csak akkor kövessük az ilyen táblákat, ha ráérünk és kalandozni szeretnénk.

További információkat az útikönyben találhatnak.